Azt kérdezi tőlem az óriásplakát, hogy hány órát töltöttem hasznosan az elmúlt 24-ből. Magamban kapásból rávágom, hogy mindet! Minden percet.
Azon kívül, hogy nem is lehet másképp, hiszen bármit tapasztalunk, az előre fog vinni... Jó, ez filozofálás, de amióta a strukturálatlan énidők tudatos híve lettem, amióta ki is mondom, hogy számomra az elsődlegesen legfontosabb tevékenység a heverészés (mert az emberek rendre megkérdezik, hogy hát ha nem helyezkedtem el állásba, akkor mégis mivel töltöm az időmet, és én egyre provokatívabban vágom már rá ilyenkor /miközben nyilvánvalóan valahogyan mégiscsak eltartom magamat, lehet is tudni, hogy terápiázok, masszírozok, háziápolok stb/, hogy heverészéssel), szóval amióta ilyen tudatosan és hetykén heverészgetek naphosszat, azóta határozottan azt élem, hogy az időmet micsoda hasznosan töltöm.
Nem tudom, hogy a hirdetés megfogalmazói mit tarthatnak hasznosnak, amikor a nyilvánvaló össznépi bűntudatkeltéssel játszanak. Az a hasznos, amikor pénzt keresünk? Vagy amikor valami tevékenységet végzünk?
Hát én mindenesetre gondolatban megölelem Hamvas Béla bácsit, aki aszongya: "Igazán komolyan csak a naplopót tudom venni." Igen, én is egyre komolyabban veszem magam, ahogy lopom a napokat.
És egyre növekvő megütközéssel és megdöbbenéssel és mély együttérzéssel olvasom az álláshirdetéseket, az álláskeresők magukat ajánlását, hallgatom a majdani jó állás reményével gyermeküknek iskolát kereső szülők érveit, és mélységesen szomorúnak tartom ennek az evidenciáját, azt, hogy el "kell" adni az életünket, hogy mások tevékenységét "kell" végeznünk a magunkéi helyett, olyan óraszámban, hogy ne is legyen erőnk valaha is kitalálni, hogy mi is volna a saját tevékenységünk.
Tehetetlenül szemlélem ezt.
Csak annyit tudok tenni, hogy hirdetem a heverészést. A szemlélődést, a minket ért élmények feldolgozását, a gondolatfolyam leállítását vagy legalább lelassítását. Hogy odateszem a bentet a kint mellé. A Bent létjogosultságát. Az életem visszaszerzését.
És értem azt is, hogy szükséges az aktív tevékenység is, szükséges tapasztalatokat is szerezni, mert ez a kettő együtt működik. Nekem most egy centi élményre kb fél méter feldolgozás jut. Ennyire van szükségem.
Jelenleg nincs tudomásom komolyabban vehető és hasznosabb tevékenységről, mint a heverészés, a nap (vissza)lopása.